Jogi apa vs. biológiai apa
Jogilag mi keletkezteti (és mi szünteti meg) az apaságot? Hogyan különülhet el a biológiai és a jogi apa? Mi szükség van "képzelt" apára? Ki indíthat apasági pert? A folytatásból kiderül!
Az apai és anyai jogállás
A szülői jogállás egy rendkívül fontos kérdéskör, abból fakadnak ugyanis azok a jogok és kötelezettségek (mindekelőtt a gyermek (1) nevének meghatározása, (2) gondozása, lakóhelyének és tartózkodási helyének meghatározása, (3) nevelésének és életpályájának megválasztása, (4) vagyonának kezelése, (5) törvényes képviselete), amelyeket egy másik személy (a gyermekünk) felett gyakorolhatunk (és kell gyakorolnunk).
Mivel jogrendszerünkben az anyai jogállás a szülőanyaságon alapul (az a gyermek anyja, aki a gyermeket megszüli), a biológiai értelemben vett anya és a jogi anya fogalma teljes átfedésben van a születés pillanatában, így egyértelműen tudható, hogy ki gyakorolhatja a szülői jogokat és kinek kell teljesítenie a szülői kötelezettségeket. Ez persze később megváltozhat (például örökbeadás vagy halál által), de a születés pillanatában az anyai jogállás kérdése teljesen rendezett biológiai alapokon, hiszen a szülőanyaság azonnal és 100%-os bizonyossággal megállapítható.
Ezzel szemben az apai minőség egész egyszerűen biológiai okokból nem tudható biztosra DNS-vizsgálat nélkül (sőt, bár nagyon kicsi eséllyel, de még a DNS-teszt is tévedhet), ezért a jognak az apa személyében meglévő bizonytalanságot valahogyan ki kell küszöbölnie. A legjobb, ha ezt olyan szabályokkal teszi, amelyek világos helyzetet teremtenek és - legalább jogilag - az apa személyét is már a születés pillanatában kétségtelenné teszik.
Genetika vs. jog? Genetikai alapokon álló jog!
Az esetek döntő részében szerencsére az apai szerepet (gondozás, nevelés, felügyelet, közös játék, példamutatás, szülői döntések, jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése) a biológiai értelemben is apának minősülő férfi tölti be, így a jogi és a biológiai apa személye sem különül el.
Viszont mivel egyrészt számtalan olyan helyzet is adódhat (és adódik is) az életben, amikor már nem ennyire egyértelmű a kérdés, másrészt (és főként) mivel - ahogyan azt az apai jogállás kapcsán már említettük - az apa személye a gyermek születésének pillanatában biológiai okokból nem tudható biztosan, a jognak az apai jogállást már jóval részletesebben célszerű szabályoznia az anyai jogálláshoz képest, annak érdekében, hogy ne csak az anya, hanem az apa személye is egyértelműen meghatározható legyen.
Annak megállapítása, hogy biológiai értelemben ki egy gyermek (édes)apja, kitől származik ténylegesen a gyermek, egy (viszonylag egyszerűen megválaszolható) genetikai (tény)kérdés, amit DNS-vizsgálatokkal nagyon nagy bizonyossággal el is lehet dönteni. Az apai jogállás azonban két fő ok miatt mégsem állhat teljesen ezen biológiai alapokon:
1. a biológiai apa személye csak külön vizsgálattal állapítható meg külön (100%-os bizonyosságal pedig még külön vizsgálattal sem, míg a biológiai (szülő)anya személye igen), és
2. a gyermek születésének pillanatában egyáltalán nem biztos, hogy az apai szerepeket betöltő férfi egyáltalán a gyermek mellett van még (míg az anya igen, ugye olyannyira, hogy gyakorlatilag fizikailag is össze van nőve a gyermekkel a köldökzsinóron keresztül).
A jognak tehát olyan megoldást kell(ett) találnia, amely ugyan genetikai alapokon áll, ám attól részben függetlenül is, azt túllépve is rendezi az apa személyének kérdését. Nézzük ezeket a megoldásokat.
Apai jogállást keletkeztető tények
Hatályos jogunk szerint az apai jogállás (amely tehát a szülői jogok és kötelezettségek szempontjából a biológiai apasággal szemben meghatározó) az alábbi vélelmekből fakadhat:
Vélelem (praesumptio): valóságnak elfogadott előfeltételezés, valamilyen valószínűleg igaz tény valóként történő elfogadása. Megkülönböztetünk megdönthető vélelmeket (amelyekkel szemben helye van ellenbizonyításnak) és megdönthetetlen (abszolút) vélelmeket (amelyek ellen nincs helye bizonyításnak).
a) házassági kötelék
b) élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás (reprodukciós eljárás)
c) apai elismerő nyilatkozat, vagy
d) bírósági határozat.
(a) Házassági köteléken alapuló apai jogállás
Amikor az anyával házassági kötelékben álló férfit tekintjük apának.
A gyermek apjának főszabályként tehát - függetlenül a biológiai kérdésektől - azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt.
A vélelmezett fogamzási idő (bizonyítani lehet az ellenkezőjét) a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. - 300. nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával.
(b) Reprodukciós eljáráson alapuló apai jogállás
Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával - élettársi kapcsolatuk fennállása alatt - reprodukciós eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.
E körben fontos kisegítő szabály, hogy az anyának az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatását követően a gyermek születéséig terjedő időszakban más férfival létrejött házassága a férj vonatkozásában apasági vélelmet nem keletkeztet.
Konkrét kérdése van?
Forduljon hozzánk bizalommal:
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu
TEL: 06 (20) 211 - 7758
www.facebook.com/drecsedy
(c) Apai elismerő nyilatkozaton alapuló apai jogállás
Az apai elismerő nyilatkozat, egy olyan jognyilatkozat, amely alapján a gyermek apjának a nyilatkozattevőt tekintjük.
Ilyen apai elismerő nyilatkozatot abban az esetben van lehetőség tenni, amennyiben az anya a szükséges időben nem állt házassági kötelékben, és nem vett részt reprodukciós eljárásban sem, illetve ha megdőlt az apaság vélelme.
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételének feltételei:
a) a férfinak legalább 16 évvel idősebbnek kell lenni a gyermeknél,
b) személyesen kell megtenni a nyilatkozatot,
c) szükséges az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, illetve a 14. életévét betöltött kiskorúnak a hozzájárulása.
(d) Bírósági határozaton alapuló apai jogállás
Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. A bíróság ilyen esetben a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
A pert kizárólag az anya, a gyermek (illetve halála után leszármazója) és az apa indíthatja.
Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírói úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
Képzelt apa - apasági per
Ki és milyen feltételekkel indíthat apasági pert? Mikor és miért jegyeznek be valakinek képzelt apát? Egyáltalan, mi az a képzelt apa és mi szükség van rá?
Szakcikkünk következő részében (A képzelt apa és az apasági per) a fenti kérdésekkel folytatjuk az apai jogállás kérdéskörét!
* * *
A jelen bejegyzés - műfaji sajátosságaira is tekintettel - csak a szabályok lényegét tudja ismertetni, így kifejezett probléma esetén forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.
Amennyiben a jövőben is szeretne hasonló praktikus szabályokról közérhetően értesülni, kövessen minket facebookon oldalunk lájkolásáva illetve látogassa meg weboldalunkat rendszeresen.
További jogi szakcikkeinket a BLOG menünpont alatt találja, köztük az alábbi témákkal:
100.000 forintos gyermektartásdíj?
Kié a szomszédba átlógó gyümölcs?
Ingatlant vásárol? Ezt a 3 kérdést mindenképpen tegye fel előtte!
A médiában megjelent cikkeink egy része pedig a SAJTÓMEGJELENÉSEK menüpont alatt található meg.
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VII. Ker. TEL: +36 (20) 211 - 7758
E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu