A képzelt apa és az apasági per
Ki illetve mi is a "képzelt apa" és mi szükség van rá? Mikor és miért jegyeznek be valakinek képzelt apát?
Ki és milyen feltételekkel indíthat apasági pert?
Képzelt apa
Ahogyan azt az előző részben (Jogi apa vs. biológiai apa) tisztáztuk, a biológiai és a jogi apafogalom eltér egymástól. Nade mikor beszélhetünk képzelt apáról?
Amennyiben egy gyermek apjának kiléte nem állapítható meg, a születési anyakönyvbe a gyermek apjaként egy képzelt személyt jegyezhetnek be.
A Polgári Törvénykönyv szerint képzelt apa bejegyzését kérelmezheti:
a) gyermek anyja,
b) nagykorú gyermek,
c) gyámhatóság.
A képzelt szülő alábbi adatait - lehetőség szerint az anyával egyetértésben - az önkormányzati jegyző állapítja meg:
a) családi és utónév,
b) születési hely és idő,
c) lakóhely, és
d) hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viseli-e, vagy az anya családi nevét viseli tovább.
Képzelt anya
Bár arra tekintettel, hogy az anyai jogállás a szülőanyaságon alapul, a jogi anyafogalom szinte mindig rendezett, mégis előfordulnak kivételek, amely esetekben anyaként is megállapításra kerülhet képzelt személy.
Például egyedülálló apaként történő örökbefogadás esetén a gyermek számára képzelt személyt állapíthat meg a Gyámhatóság anyaként. Ugyancsak képzelt személy kerülhet anyaként megállapításra olyan esetben, amikor valakit anyai adatok nélkül anyakönyveztek.
Igazolás
A szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére a települési önkormányzat jegyzője igazolást állít ki arról, hogy a gyermek tekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anya képzelt személy.
Apasági per
Mivel az apai jogállás (jogi apafogalom) szükségképpen vélelmeken alapul (lásd ugyancsak az előző cikket: Jogi apa vs. biológiai apa), lehetőség van ellenbizonyításnak, magyarul sor kerülhet apasági perre az apa kilétének megállapítása érdekében.
(a) Házassági köteléken alapuló apai jogállás esetén
Az apaság vélelme ez esetben akkor támadható meg, ha a gyermek fogamzási ideje alatt nem érintkezett az apa az anyával, vagy alapvetően lehetetlen a körülményekből kifolyólag, hogy a gyermek apai jogállást betöltő személytől származzon.
A pert a vélelmezett apa, az anya, a gyermek (illetve a gyermek halála után leszármazója) indíthatja meg (a magát apának vélő férfi tehát nem jogosult a perindításra)!
Házassági köteléken alapuló vélelem esetén kivételesen per megindítása helyett nemperes eljárásban is rendezhető az apai jogállás.
(b) Reprodukciós eljáráson alapuló apai jogállás
Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, az apaság vélelme csak akkor támadható meg, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
Konkrét kérdése van?
Forduljon hozzánk bizalommal:
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu
TEL: 06 (20) 211 - 7758
www.facebook.com/drecsedy
(c) Apai elismerő nyilatkozaton alapuló apai jogállás
Ezen vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy (a) a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya; (b) az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg; vagy (c) az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.
A pert csak a vélelmezett apa ((b) esetben) illetve az ügyész és a gyámhatóság ((c) esetben) kezdeményezheti.
(d) Bírósági határozaton alapuló apai jogállás
Bírósági határozaton alapuló apasági vélelem megtámadása kizárt, ilyen esetben apasági per nem indítható.
Perindítási határidők
Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.
Ha a vélelmezett apa az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számított egy éven belül még indíthat pert.
Ha a fentiek alapján a perindításra a gyermek a nagykorúvá válásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan még jogosult a perindításra.
További kivétel, hogy az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről csak a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt még megtámadhatja az apaság vélelmét.
A per és annak eredménye
A pert a gyermeknek és az anyának az apa ellen, a (vélelmezett) apának a gyermek ellen, más jogosultnak a gyermek és az apa ellen kell megindítania, illetve a keresetet - a gyermek által indított kereset kivételével - az anya ellen is meg kell indítani, kivéve, ha ez halála folytán nem lehetséges. Ha az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.
Ha a bíróság az apasági vélelem megdöntése iránti keresetnek helyt ad, indokolt esetben, külön kérelemre
a) a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére (még akkor is, ha az apai jogállást már más tölti be); és
b) azt a férfit, aki a gyermeket hosszabb időn keresztül a családjában a sajátjaként nevelte, feljogosíthatja a gyermekkel való kapcsolattartásra.
Az apasági vélelmet megdöntő ítélet mindenkivel szemben hatályos (erga omnes hatály).
Anyasági per
Ha az anya személye nem állapítható meg, a gyermek (vagy halála esetén leszármazója) kérheti annak bírósági megállapítását, hogy az anyja az általa megjelölt személy. Továbbá az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja, azzal, hogy amennyiben a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem jogosult perindításra az a nő, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
A gyermek (illetve halála után leszármazója) vagy a vér szerinti anya kérheti annak bírósági megállapítását, hogy a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy nem az a nő, aki a gyermeket megszülte, feltéve, hogy az anyaságra vonatkozó téves bejegyzés közigazgatási úton nem orvosolható.
A pert a gyermeknek vagy leszármazójának az anya vagy a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy ellen, az anyának a gyermek vagy a születési anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy ellen kell megindítania. Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, nem él, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
Az anyai jogállás változása esetén a nagykorú gyermek nyilatkozhat, hogy a vér szerinti anyja családi nevét kívánja-e viselni vagy az addig viselt családi nevét viseli tovább. A bíróság indokolt esetben kérelemre a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére.
Az anyasági perben hozott ítélet ugyancsak mindenkivel szemben hatályos (erga omnes hatály).
* * *
A jelen bejegyzés - műfaji sajátosságaira is tekintettel - csak a szabályok lényegét tudja ismertetni, így kifejezett probléma esetén forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.
Amennyiben a jövőben is szeretne hasonló praktikus szabályokról közérhetően értesülni, kövessen minket facebookon oldalunk lájkolásáva illetve látogassa meg weboldalunkat rendszeresen.
További jogi szakcikkeinket a BLOG menünpont alatt találja, köztük az alábbi témákkal:
100.000 forintos gyermektartásdíj?
Felhasználható bizonyítékként egy jogellenesen készített hang- vagy videófelvétel?
A médiában megjelent cikkeink egy része pedig a SAJTÓMEGJELENÉSEK menüpont alatt található meg.
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VII. Ker. TEL: +36 (20) 211 - 7758
E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu