100.000 forintos gyermektartásdíj?
Kinek - mikor - miért és mennyit. Avagy minden, amit tudnunk kell a gyermektartásdíjról!
A gyermektartásdíj fogalma
A Polgári Törvénykönyv alapján (és persze belső felelősségtudatunk és alapvető morális elveink szerint is) a szülők kötelezettsége, hogy a gyermeküket gondozzák és a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák. Amennyiben a szülők már nem élnek együtt, akkor a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, míg a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti, ez utóbbit hívjuk gyermektartásdíjnak.
Alapvetések a gyermektartásdíj kapcsán
- a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó (megegyezés hiányában arról a bíróság dönt)
- egy kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles
- ha a tartásra jogosult gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, eltartása távolabbi felmenőire (nagyszülő, dédszülő, stb.) hárul
- azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető felmenője nincs, nagykorú testvére köteles eltartani, feltéve, hogy ezt saját maga, házastársa, élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai szükséges tartásának veszélyeztetése nélkül képes teljesíteni
- a házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba, azzal, hogy a mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíj-fizetési kötelezettségét (azaz a vér szerinti szülőnek is ugyanúgy fennmaradt a tartási kötelezettsége)
A tartásdíj összege
Ahogyan azt fent kifejtettük, a gyermektartásdíj összegét elsőroban a szülők megállapodása határozza meg, a bíróság csak a szülők megegyezésének hiányában avatkozik be a kérdésbe. Amennyiben bírósági döntés szükséges, a tartásdíj meghatározása során az alábbi szempontokat fogja figyelembe venni:
a) a gyermek indokolt szükségletei;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete;
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermek és azok a gyermekek, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelme; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.
A gyermek indokolt szükségletei
A gyermek indokolt szükségletei külön kiemelést is igényelnek, mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy milyen kiadások tartoznak e körbe. A vonatkozó jogszabályok szerint ide tartoznak a gyermek megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
Konkrét kérdése van?
Forduljon hozzánk bizalommal:
Fontos, hogy a bírósági gyakorlat alapján a szülő a gyermek - korából, egészségi állapotából, neveltetéséből és egyéni körülményeitől függő - alapszükségleteit köteles biztosítani, azaz önkéntes vállalás hiányában nem kötelezettsége az ezt meghaladó ún. luxusigények fedezetének biztosítása.
Az alapszükségletek körébe a lakhatás, az egészséges élelmezés, ruházkodás, valamint a kiskorú gyermek taníttatásával kapcsolatos kiadások, továbbá a kulturális, sportolási és bizonyos rendkívüli képzésben való részvétel szokásos költségei tartoznak azzal, hogy az alapszükségletek köre - a gyermek korától, egészségi állapotától, irányultságához igazodó nevelési feltételeitől, esetleg más, egyéni körülményeitől függően - adott estben eltérő is lehet.
A gyermektartásdíjnak tehát a gyermek indokolt szükségletei mondhatni abszolút korlátját jelentik, ezeket meghaladó összegű tartásdíjat még akkor sem köteles a különélő szülő fizetni, ha egyébként a jövedelmi- és vagyoni helyezete azt lehetővé tenné.
15-25 %
Kisegítő szabály, hogy a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15 - 25 %-ában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál pedig rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.
Természetbeni tartás
A tartásdíj összegének meghatározása során továbbá lényeges körülmény, hogy a különélő szülő milyen arányban, milyen mértékben gondoskodik természetben gyermekének tartásáról - így nem mindegy, hogy például az idő közel felében van-e a gyermekkel vagy csak kéthetente a hétvégét töltik együtt.
Hasznos lehet tudni, hogy a szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.
Nagykorú gyermek tartása
Nemcsak a kiskorú, hanem a már nagykorú, munkaképes, ám továbbtanuló gyermek is jogosult tartásra (főszabályként 25 éves koráig), ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. Ebben az esetben a gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. Ilyen tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a gyermeknek nem róható fel. A 25. életévét betöltött gyermek tartására a szülő csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető még továbbtanulás esetén is.
A tartásdíj mértékének meghatározásánál nagykorú gyermek esetén a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét is figyelembe kell venni.
Ugyanakkor a szülő már nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha
a) a gyermek a tartásra érdemtelen (pl. ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot);
b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy
c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
* * *
A jelen bejegyzés - műfaji sajátosságaira is tekintettel - csak a szabályok lényegét tudja ismertetni, így kifejezett probléma esetén forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.
Amennyiben a jövőben is szeretne hasonló praktikus szabályokról közérhetően értesülni, kövessen minket facebookon oldalunk lájkolásáva.
További jogi szakcikkeinket a BLOG menünpont alatt találja, köztük az alábbi témákkal:
Felhasználható bizonyítékként egy jogellenesen készített hang- vagy videófelvétel?
Ingatlant vásárol? Ezt a 3 kérdést mindenképpen tegye fel előtte!
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VII. Ker. TEL: +36 (20) 211 - 7758
E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu