Próbamunka!? Ne dőljön be!
Mai napig megszokott jelenség, hogy egy jelentkezőt próbanapra hívnak vagy próbamunkát kérnek tőle, sőt, ilyen esetben gyakran az ingyenes mukavégzés is elvárt. Jogszerű ez a gyakorlat? A próbanap a próbaidő része? Mit tegyen ha a próbamunkát követően elzárkóznak a fizetés elől?
Próbamunka a gyakorlatban
A próbamunka (vagy próbanap) intézményét jellemzően főként a kiskereskedelemben és a vendéglátásban alkalmazzák előszeretettel, de más területeken is előfordul, hogy a munkáltató arra kéri a jelentkezőt, hogy úgy lássa el díjazás nélkül a leendő munkához tartozó feladato(ka)t, hogy annak eredménye az alkalmazásról való döntés alapjául fog szolgálni. Így gyakorlatilag a felvételi teszt részévé válik a munkavégzés.
Próbamunka - próbanap - próbaidő
Fontos látnunk a különbséget a fenti fogalmak között. Míg ugyanis a "próbmunka" és a "próbanap" ugyanazt a teszt jellegű, díjazás nélküli munkavégzést jelenti, a próbaidő egy teljesen jogszerűen alkalmazott időszak lehet a munkaviszony kezdetén.
A munkajog szabályai
Ahogyan az már a fentiekből is sejthető, a munkajog nem ismeri a próbamunka (próbanap) fogalmát. A munka törvénykönyve alapján ugyanis hazánkban nincs lehetőség munkaviszony hiányában munkavégzést elvárni, nincs lehetőség munkaviszony létesítése nélküli próbamunkára. Amennyiben a felek egymásal munkavégzésről állapodnak meg, közöttük (törvényben meghatározott kivételektől eltekintve) munkaszerződés jön létre, amely alapján a munkáltató köteles munkabért fizetni a munkavállalónak.
Ha csak szóban állapodtunk meg?
A munkaviszony a munka törvénykönyve alapján munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződést pedig írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére azonban csak a munkavállaló - és ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. Azaz a munkáltató nem hivatkozhat alappal arra, hogy írásba foglalás hiányában nem is kötöttek munkaszerződést, így munkabért sem köteles fizetni.
Jogszerű eszköz a jelentkező alkalmasságának megállapítására
Adódik a kérdés: hogyan tud a munkáltató jogszerűen meggyőződni arról, hogy a jelentkező később alkalmas lesz-e a munka elvégzésére?
A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. A próbaidő azért lehet hasznos, mert ezen időszak alatt bármelyik fél, indoklási kötelezettség nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. A próbaidő alatt tehát jogszerűen lehetőség nyílik a jelölt alkalmasságának megállapítására, természetesen azzal, hogy ezen időszak is munkaviszonyban töltött időnek minősül és munkabér jár az elvégzett munkáért.
Mit tehetek ha a próbamunkát követően elzárkóznak annak megfizetése elől?
Most már tudjuk, hogy a próbamunka is teljes értékű munkának minősül, így - leegyszerűsítve - ugyanolyan munkabér jár érte, mintha már írásba foglalták volna a felek a közöttük szóban megkötött munkaszerződést. Fizetés hiányában önállóan az illetékes munkaügyi bírósághoz, valamint a munkáltató felett felügyeletet gyakorló állami szervekhez fordulhatunk, illetve szakember (ügyvéd) segítségét kérhetjük, aki valamennyi szükséges intézkedést meg tud tenni a képviseletünkben.
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VI. Ker. LEVELEZÉSI CÍM: 1660 Budapest, Pf.: 459. TEL: +36 (20) 211 - 7758 E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu